Titkos identitások, rejtett szerepek, megoldandó ügyek és halál. Az alábbi játékok mind-mind zseniális nyomozós-gondolkodós perceket szerezhetnek a játékosoknak, mindegyik különleges a maga nemében, és ha valaki szereti ezt a műfajt, kihagyhatatlan alkotásokról van szó. Igyekeztem elkerülni a klasszikusnak számító nagyöregeket, mint a ’Clue(do)’, vagy a ’Guess Who?’, inkább (többségében) modernebb, mélyebb vizekre eveztem, hogy talán újdonságokat is mutathassak nektek.

Merüljünk hát el a gyilkosságok, kémek és lelki sötétség világába. Jó nyomozást mindenkinek!

 1. Mysterium

Gyilkosság történt a Mysterium kastélyban, és egy sor kultikus, transzcendentális vizualizációra fogékony nyomozó próbálja felgöngyölíteni a rejtélyt. Ki, hol és mivel? Ezek a fő kérdések. Ebben a káprázatos szépségű játékban, ahol a Cluedo találkozik a Dixit képi világával az egyik játékos a titkok ismerője lesz, a többiek pedig a nyomozók. A titkok tudója, a „szellem”, festményszerű képeket ad a játékosoknak, amikkel a megoldást sugallja nekik. Asszociáció magasfokon, hátborzongatóan szép köntösben.

 2. Deception: Murder in Hong Kong

Gyilkosság Hong Kongban! Egy játékvezető, egy áldozat, egy elkövető, egy bűntárs, és a nyomozók. Mindez titkos szerephúzással, így bárki lehet bárki. A trükk, hogy az elkövető maga is nyomozóként van jelen és persze igyekszik szabotálni a nyomozást, miközben a tettestársa segíti. Számtalan körülmény és bizonyíték bonyolítja a következtetést: vajon milyen tényezőket érdemes kizárni, mik fontosak és kiben bízhatunk meg? Az áldozat ismeri az elkövetőket, de tilos tudtukra adnia kilétét. Minden nyomozó csak egyszer tippelhet, és ha minden nyomozó elrontotta a tippet, a gyilkosok nyertek. Bennem is már csak egy kérdés maradt: Vajon hogy lehet nyalókával ölni?

 3. Sherlock Holmes Consulting Detective

Ebben az erősen nyelvfüggő, nem is mai (1981-es), együttműködésen alapuló dedukciós játékban a játékosok nyomozók lesznek, akik Sherlock mester előtt próbálják megoldani a különleges ügyeket. Az alapjáték 10 ügyet tartalmaz, amikhez tartozik egy-egy akkori újság, ami a megoldandó ügyet summázza és ügyesen hinti el a fontosnak tűnő részleteket. Páratlanul különleges játékról van szó, amely egyáltalán nem látványos, de ha valaki nyomozós játékot keres (ami parádésan működik két fővel is pl.), akkor ez a játék AAA kategóriás szórakozás. Az angol nyelv rajongói, és olvasni szeretők előnyben lesznek.

 4. The Resistance: Avalon

A Szent Grál keresése nehézkes feladat még önmagában is, nemhogy szabotőrökkel tarkítva. Ebben a figyelmet és kommunikációt keményen fejlesztő partjátékban játékos számtól függően lesznek sötét lovagok – árulók, lesznek hűséges karakterek, lesz Merlin - aki ismeri a rosszakat, de célja, hogy ő maga ne bukjon le a gonoszok előtt -, és még sok-sok meglepetéskarakter. Ez a számtalanszor újra játszható mestermunka mindenkinek a figyelmét és nyomozói érzékét kikérdezi majd. Ki merem jelenteni, afféle „kötelező olvasmány”-ról van szó.

 5. Mr. Jack

Whitechapel utcája hátborzongató hely. Hasfelmetsző Jack kóborol az utcákon és Sherlock Holmes senkiben sem bízhat, talán magában sem. Ebben a fergeteges kétszemélyes játékban az egyik játékos Hasfelmetsző Jack bőrébe bújik, a másik játékos pedig maga a nyomozó lesz, aki a lehetséges, táblán szereplő karakterek közül próbálja meg kideríteni, hogy ki a bűnös, mielőtt az megszökne, vagy letelne az idő. A játékosok mindegyik bábut mozgathatják, Mr. Jack igyekszik elvegyülni és félrevezetni a nyomozót, esetleg megszökni a gyanús arcokkal teli negyedből. A játék sikerére való tekintettel készült hozzá kiegészítő, egy pocket verzió, Mr. Jack in New York kiadás, sőt még egy Operaház Fantomja változat is.

6. Agent Undercover (Spyfall)

Ebben a fergeteges partjátékban egyvalaki (titkos kártyahúzással) kém lesz (hogy ki, az titok), akit a többiek megpróbálnak a kérdéseikkel lebuktatni. A játék fő csavarja, hogy egyedül a kém nem tudja a helyszínt, hogy hol vannak, mindenki más viszont igen. A kém célja kideríteni a lehetséges helyszínek közül, hogy hol vannak éppen, ez lehet bank, egy céges buli, vagy akár tengerpart... A játékosok kérdéseket tesznek fel egymásnak, hogy kiderüljön, ki az, aki nincs képben, de a kérdéseket igyekeznek úgy feltenni, hogy ezzel ne segítsék a kémet. Ha a kém felfedi magát és megmondja hol van, akkor nyert, ha azonban a többiek kiszavazzák (felfedik) őt, vagy rosszul tippelt a helyszínre, akkor veszített.

 7. Black Stories – Fekete történetek

Ebben a végtelenül „egyszerű” kártyajátékban, ami akár 70-80-90 emberrel is játszható, az egyik játékos a rejtély ismerője lesz, a többiek pedig a nyomozók. A nyomozók kérdezhetnek, de csak úgy hogy a titkok tudója csak igennel és nemmel felelhet, esetleg pontosítást kérhet a kérdezőtől. Maga a feladvány a kártya egyik oldalán pár mondatos pl.: „egy ember bekapcsolta a rádiót, aztán öngyilkos lett” és a megfejtés a kártya hátoldalán szerepel, bővebben kifejtve. Mindegyik megfejtéshez komoly szellemi szabadság, a hétköznapi konvenciók elengedése és kitartás szükséges, hogy rájöjjenek: ki, miért, hol, kivel, meddig.. stb… Frenetikus szórakozás, ami partijátéknak sem utolsó!

Jó játékot mindenkinek!

Jó a reakcióidőd? Gyors vagy? Ezek a játékok le fogják tesztelni. Az alábbiakban olyan társasjátékokat gyűjtöttem csokorba, melyeknek központi meghatározó eleme a gyorsaság, így különböző módokon edzik meg a játékosok észlelését, és reakciókészségét. Sokan irtóznak ettől a műfajtól, mások kifejezetten vérpezsdítőnek tartják, ha nem lajhár módjára haladnak az események.

1.  Bongo!

Ebben a kockajátékban három állat közül kell kiválasztanunk, hogy a dobott kockák állása melyikre utal. (Az is lehet, hogy semelyikre!) A szabály elsőre kacifántosnak tűnhet, de a harmadik dobásra letisztulnak a dolgok. A helyzet tovább nehezíthető piros, és zöld kockákkal, így nagyon komoly elme-párbaj alakulhat ki a résztvevők között. Ketten biztosan, de akár öten is remek kis szórakozás!

2.  Jungle Speed

Sokak hatalmas kedvence ez a játék, ám én személy szerint nem nagyon rajongok érte (egyszer nagyon megkarmoltak…). Itt a jó pillanatban kell elkapni a játéktér közepén lévő totemet, hogy minél előbb megszabadulhass a kártyáidtól. A játékszabály ennyi, nagyon egyszerű, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű benne eredményesnek lenni! Pokoli koncentráció-háború tud kialakulni. Ketten nem játszanám, mert szerintem igazi partyjátékról van szó, amihez már sok kiegészítő is megjelent.

3.  Escape

Ebben az együttműködésen alapuló (kooperatív) játékban egy romos ősi templomból kell „kijutnunk”, s erre mindössze 10 percünk van. Érdekes mechanika, hogy a játékosoknak nincs saját körük (értsd: mindenki szimultán dobálja a kockáit), de ha a szükség megkívánja, kimentik egymást a bajból. Nagyon hangulatos kalandról van szó, a játékhoz tartozik egy hangulatos zenét tartalmazó CD, ami ha véget ér, akkor letelt a 10 perc, és a játékosok elvesztették a játékot. Ha sikerül mindannyiuknak kijutni, akkor együtt nyertek! Eredeti, szép, egész estés, gyorsasági társasjáték, mindenképpen megér egy próbát!

4.  Dr. Eureka

Jó vagy logikából, és gyorsan gondolkozol? Feladat: a színes golyókat a megfelelő sorrendbe rakni! Három üvegcse, három pár színes golyó, és egyre nehezedő feladványok. Nemcsak a gyerekeknek, a nagyobbaknak is komoly szellemi kihívás, és gyorsasági próbatétel lehet ez a remek családi játék. Ráadásul szép alkatrészeivel, és egyedi hangulatával az egyik legkülönlegesebb logikai-gyorsasági játék, ami ma kapható.

5.  Panic Lab

Ez az egyik kedvenc gyorsasági játékom! Kicsiny dobozkában igen komoly kihívás, mely nagyon szépen nehezíthető és bővíthető. A laboratóriumból megszöktek a fura lények, és a feladatunk megtalálni a hiányzó delikvenst. Igen ám, csak közben lehet, hogy formát, színt és mintát váltott! Igen könnyű elveszíteni a fonalat, hogy pontosan mi is történt a lényecskével a kezdeti állapot óta, amit a dobókockák meghatároztak. Figyelem, gatyát felkötni, izgalmas üldözés veszi kezdetét!

6.  Száguldó robotok

Ebben a szerintem igencsak alulértékelt játékban a játékosok hosszasan vizsgálják a játéktáblát, majd egyszer csak az egyikük mond egy számot. Bizony, kívülről furcsának tűnhet, de ha van lehetőségetek kipróbálni, ne szalasszátok el! Ebben a játékban ugyanis különböző színű robotok keresik a céljukat, a játékosok pedig igyekeznek a leggyorsabban megtalálni, hogy az adott robot hány lépésből teheti meg legrövidebben az adott útvonalat. Igazán egyedülálló hangulatával a ’Száguldó robotok’ egy kőkemény, gyorsasági, útvonaltervező játék, mely még a leggyakorlottabbakat is alaposan megdolgoztatja.

7.  Dobble

Ebben a slágerjátékban a játékosok a kártyákon lévő közös szimbólumot keresik. Pici rövidtávú memória, és szupergyors reakcióidő szükségeltetik a sikerhez. Sokszor, sok cikkben említettem már a Dobble-t, nem hiába! Mivel azonban leginkább gyorsasági játékról van szó, nem maradhatott le erről a listáról sem, és amikor elkezdtem összeírni a játékokat, ez jutott először eszembe. Esszenciális élmény, és szerintem a legjobb gyorsasági verseny játék! Gyorsan próbáljátok is ki, ha még nem tettétek volna.

Jó játékot!

Gyermekeknek készült társasjátékot könnyen találunk, de azon belül igazán remek darabot már nem olyan egyszerű. Van pár nagyon kellemetlen darab (pl.: az UndiGuszti elnevezésű rettenet), van nagyon sok középszerű, és szerencsére van pár egészen zseniális is. Nos, én most az utóbbiakból válogattam, bár nagyon sok versenyző volt, így lehet, hogy írok még ebben a témában. Szempont volt nálam, hogy lehetőleg 4-5 éves kortól játszható legyen, szóval akár óvodással is kényelmesen le lehessen ülni játszani, de az esetlegesen idősebb játszótársak se unják el magukat.

Következzenek a kedvenc gyermek-társasjátékaim!

1.  My First Stone Age

A tavalyi „Év játéka” díjat gyermekjáték kategóriában ez a társas szerezte meg, s úgy érzem okkal kapta ezt a rangos elismerést. Mindent tud, amit egy kompetitív (értsd: versenyző típusú) gyerekjátéknak tudni kell! Szép, nagy, színes, minőségi alkatrészekkel, egyszerű, és letisztult szabállyal, könnyed rövid játékidővel, illetve - kisebbeknek és nagyobbaknak is - kihívást jelentő feladataival a társasozós alkalmak nélkülözhetetlen kelléke lehet. A játékosok kőkori kunyhókat próbálnak felépíteni, és ehhez gyűjtögetik, cserélgetik a nyersanyagokat, figyelve arra, hogy mire van szükség éppen, vagy mire nincs. Persze kicsit a memóriára is szükség lesz, és a játékostársak se fognak unatkozni.

2.  Leo

Igazi hiánypótló alkotás, ugyanis nem nagyon van kooperatív (értsd: együttműködésen alapuló) társasjáték, amit akár 5-6 évesekkel is kényelmesen játszhatnánk. A Leoban a címadó oroszlánt próbáljuk eljuttatni a borbély majomhoz, azonban az idő ellenünk dolgozik, és elsőre nem biztos, hogy sikerül odaérnie. A játék persze több próbálkozást is megenged, de komoly összefogásra, és memóriára lesz szükség, hogy közösen sikert arassanak a játékosok.

3.  Dobble – Dobble Jr.

Ezt a játékot szerencsére sokaknak nem kell már bemutatni, hiszen megérdemelten hatalmas népszerűségnek örvend, így egyre több témában/változatban jelenik meg. A kicsik ráadásul nagyon ügyesek ebben a játékban: a gyors felismerés, és rövid távú memória erőssége nekik segít. Ebben a felnőttek gyakran hátrányt élveznek a kisebbekhez képest, így könnyen lehet kiegyenlített(len) a küzdelem a családban (a gyerekek javára). Igazán gyors játékmenetével, 5 féle szabályával, és barátságos árával kötelező családi játéknak mondanám. A kicsiknek készült külön egy Jr. változat, ami kevesebb és színesebb ábrákat tartalmaz - ez lehet vita tárgya, hogy vajon szükséges-e – , én azonban egyből a standard változatot javaslom.

4.  Az Elvarázsolt Labirintus

Személy szerint én nagyon szeretem a labirintusok/útvesztők világát, és felnőttként is teljesen elvarázsolt ez a játék. Az alapötlete parádés, a játék előtt a játékosok maguk készítik el a labirintust a játéktér alatt, és arra kerül majd a játéktábla.  Ez azért fontos, mert a bábuk mágnesesek, és a tábla alatt egy golyót visznek, ami azonban ha falnak ütközik, leesik, és a bábu kezdheti az útját előröl. Ebben a játékban a memóriának, és a tervezésnek komoly szerep jut, és nagy kihívást jelenthet a felnőtteknek is. A grafika különlegesen mesés hangulatot teremt, és a játék alkatrészei is nagyon szép minőségűek. Szerintem a legjobb labirintusjáték, ami ma a piacon van.

5.  Robot teknősök

Programozás 4 éveseknek? És tényleg… Működik! Persze felnőtt kísérettel, de fantasztikus látni, hogy a kis 4-5 évesek szépen tervezgetik a teknős útját a kristályokhoz. Sokféleképpen nehezíthető játék, és a pánikgomb is jobb, ha kéznél van, de szerintem kötelező darab lehetne minden iskolába, óvodába. Kicsit sajnálom, hogy az én kiskoromban nem volt ilyen, mert ha egy játék ilyen korán elmélyíti a programozás alapjait, az sokat segíthet az informatikai műveltség kialakításában. Természetesen, ahogy a fent felsoroltaknál, itt is jó, ha a szülő ott van, és segíti a játékmenetet, de összességében felejthetetlen élmény lehet az egész családnak.

6.  Rhino Hero

A Hős Rinocérosz szeretne minél magasabbra jutni. A játékosok itt egy kártyavár tornyot építenek, és igyekeznek mindezt úgy tenni, hogy az lehetőleg ne náluk omoljon össze. A finommotorika, és a koncentráció fejlesztésének fellegvára nálam ez a játék, kis taktikai tervezéssel megfűszerezve. Mindemellett nagyon jó érzés közösen építeni valamit. Jenga 3.0! A kisebbek 4 éves kortól már egyedül is ügyesen tudják építgetni a tornyot, de a játék színes, kedves hangulata azonnal bevonzhatja az egész családot. Ár-érték arányban igazán kedvező ajánlat.

7.  Loopin’ Louie

Ebben a játékban a résztvevők feladata, hogy időben, és kellő erővel nyomjanak meg egy kart. Ennyi! Sikerült ennyire leredukálni a teendőket, ám a játék varázsa, hogy emiatt, vagy épp ennek ellenére remekül működik. Fantasztikus élmény kicsiknek és nagyoknak: rövid, látványos, fergeteges, és ék egyszerű játék! Louie egy őrült pilóta, aki ha nem vigyázol, leveri a kerítésedről a csirkéket. A játékot az nyeri meg, akinek legutoljára marad fenn csirkéje a kerítése tetején. Valóban nem egy Twilight Imperium III., de mindent tud, amit egy családi/gyerekjátéknak tudnia illik: leülteti a kicsiket, és nagyokat egy asztalhoz. Ráadásul nem is tudom mikor nevettem utoljára ennyit játék közben, alatt, utána. Egyszerűsége ellenére a kedvenc gyerekjátékom, mindenkinek nagyon meleg szívvel ajánlom!

Jó játékot kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Ebben a felsorolásban azokat a játékjellemzőket- mechanizmusokat listázom, amik szerintem kifejezetten kellemetlenek. Bár szerencsére viszonylag kevesebb játékban jelennek meg, de sajnos itt-ott beléjük lehet akadni, s ha nem is teszik tönkre az adott játékot, de szerintem sokat elvesznek az értékéből. Ezért úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben most felsorolok pár példát, ahol tetten érhetőek ezek a mechanizmusok. Ez sok esetben nem azt jelenti, hogy rossz játékról van szó (kivéve a Monopolyt), inkább arról, hogy az adott játék ezen része megnehezíti az élményt.

Következzen tehát 7 kifejezetten rossz, társasjátékokban előforduló jelenség:

1.  Dobok – lépek

Az egyik legrégebbi mechanizmus, és az egyik legelavultabb is, hamar elhagyták a komoly fejlesztők a modern társasjátékok esetében. Ilyenkor egy, vagy két dobókocka véletlenszerű állása határozza meg, hogy mennyit haladhatok a bábummal, se többet se kevesebbet. Ha pedig nincs szerencsém, soha az életbe nem jutok el oda, ahová szeretnék. Ez nagyon kiszámíthatatlanná teszi a játékot, ráadásul a játékos úgy érzi, hogy nem tudja befolyásolni az eseményeket.

Pár példa: Monopoly, Gazdálkodj Okosan, Ki nevet a végén

2.  Kimaradok egy (vagy több) körből

Amikor rajtam van a sor, de nem tudok semmit lépni. Ezt okozhatja egy kártya utasítása, egy mező, vagy egyszerűen tökmindegy, mit csinálok – nincs belőle hasznom, nem befolyásolhatom a játék menetét. Passzolok, de nem érzem magam hibásnak. Mintha szalajtana a játék képzeletbeli kerékpárja.

Pár példa: Ki nevet a végén, Talisman

3.  Kiesek

Ilyenkor az egyik játékos számára véget ért a játék, a többiek pedig nélküle játszanak tovább. Nem szeretném túldramatizálni, de ez engem konkrétan a halálra emlékeztet. Az még gyönyörűbb, hogy jó pár játékban a játékosok célja, hogy kipöcköljék a többieket, és utána a pórul járt nélkül vigadozzanak tovább. Ez nagyon erős tétet ad a játéknak, és jócskán próbára teszi a szórakozni vágyók türelmét. A játék enyhítheti ezt a fájdalmat, ha nem hosszú a játszma, de ha egy több órás menetről van szó, ez nálam közel megbocsáthatatlan.

Pár példa: Monopoly, Rizikó, Bang, Zsákutca 13

4.  A fiktív játékos

Ez már igen gyakori tünemény, több modern társasjáték használja. Sok játékot fejlesztenek 4 főre, amit esetleg hárman-öten is játszhatnak, de a két játékos verzió már bajosan megoldható. Ilyenkor bevonnak a játékba egy fiktív játékost, akit kvázi „odaképzelünk”, tehát játszik is, meg nem is. Általában felváltva lépünk vele, mintha „Ő lennénk”. Én itt a gazdasági, és kiadói döntést érzem a háttérben: lehet, hogy nem volt szabad ráírni a dobozra, hogy nem lehet ketten játszani, ezért betették ezt a béna figyelemzavaró tényezőt, amit tudom, hogy sokan kifejezetten kedvelnek, nálam azonban szinte kizáró tényező.

Pár példa: 7 csoda, Fresco, Tokaido

5.  A másiktól elvenni valamit

Gyakran a másik játékosnak van tulajdona a játékban, ami hozzá tartozik, nála/előtte van, az övé. Ez lehet pénz, kártya, akármi. Abba belenyúlni, elvenni tőle kifejezetten kellemetlen, engem a lopásra enged következtetni, nem szeretem, amikor a játék ezt legitimálja, sőt utasítást ad rá. Pl. „húzz a másiktól egy kártyát”, vagy „vegyél el tőle megadott számú terményt”.

Pár példa: Monopoly, Dice Town, Babel

6.  Ha "büntet" a játék

Ez sajnos sok gémer (értsd: gamer, komplex játék) sajátossága, hogy szó szerint sanyargatja a játszóit. Érdekes, erős fűszer és ösztöke, hogy pontot, pénzt vagy akármit veszíthet a játékos, ha „ez meg az” nem történik meg egy körben. A játékosnak így komoly erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy ne szívassa meg a játék. Mintha maga a játék venne el a játékostól valamit, lerombolja/megsarcolja azt, amit épített. Azoknak ajánlom ezeket a játékokat, akik úgy érzik, hogy az életük túl boldog és kiegyensúlyozott, és hiányzik nekik egy kis gyötrelem.

Pár példa: Dungeon Lords, Galaxis Roncsderbi, In the Year of the Dragon

7.  Ha úgy érzed: már nem nyerhetsz

Ez talán nem is teljesen mechanizmus, inkább jelenség, de sajnos több társasjátékra jellemző, hogy a játék közben elfog az érzés: akármit csinálsz is, Te ma itt nem nyerhetsz. Eldőlt a játszma, olyan lemaradásban vagy a többiekhez képest, hogy nem tudsz annyi pontot vagy bármit gyűjteni, hogy azt érezd: van esélyed. Körök óta csak stagnál vagy romlik a helyzeted, és nem tudsz javítani. Én például nagyon szeretem, amikor a játék végén és lehetőleg csak a legvégén derül ki, hogy pontosan ki nyeri a játékot.

Pár példa: Monopoly, Catan telepesei, CV

Jobb játékot mindenkinek!

Az alábbi játékokat - ha tehetném -, én államilag támogatottá tenném, vagy legalább szuper olcsóvá, hogy mindenkinek meglehessenek.  A maga nemében mindegyikük mestermű, igazi gyöngyszemek, amiket méltónak tartok arra, hogy minden egyes háztartásba javasoljak. Egyaránt remek szórakozást nyújtanak kisebbeknek és nagyobbaknak, szóval igazi, esszenciális társasjátékokról lesz szó. Persze mint minden, ezek sem „tökéletesek” és biztos lesz egy kettő, ami nem fog mindenkinek tetszeni, de érdemes őket kipróbálni és esetleg beszerezni, ha eddig még nem tetted volna.

Íme tehát a társasjátékok, amiket minden családnak-társaságnak, játékos kedvű embernek a legmelegebb szívvel ajánlok:

1.  Carcassonne

A Carcassonne alapmű. Igazi „kötelező olvasmány”, amit minden játékrajongónak „illik” ismernie. Viszonylag könnyű beszerezni, ráadásul szinte minden évben megjelenik egy újabb és újabb változata/kiegészítője ilyen-olyan témában. Kis kivétellel (pl. a dobókockás) mindnek ugyanaz a mechanikája, a témához mérten kisebb változtatásokkal. Könnyen és gyorsan tanítható, egyszerű, de nagyszerű játékról van szó, kis szerencsefaktorral és (hála a temérdek kiegészítőnek) hatalmas újrajátszhatósággal. Ketten is parádésan működik, bár szerintem hárman az igazi, de akár öten is nekiülhettek.

2.  EladLak

Ingatlankereskedelem, licitálás 3-6 játékos számára egy pici dobozkában, ami ráadásként igencsak pénztárcabarát. Ár-érték arányban fantasztikus játék, fontos alternatíva a Monopoly helyére (amit semmilyen körülmények között nem ajánlok). A játék két részre osztható: az elsőben a játékosok különböző értékű ingatlanokat vesznek egymásra licitálva, a második részben pedig a lehető legnagyobb hasznot bezsebelve értékesítik azokat. Rövid, de mégis kellően mély játék, amiben az nyer, aki a legnagyobb hasznot teszi zsebre a végén.

3.  Ticket to Ride: Európa

Ez egy igazi, nagy, egész estés, családi társasjáték, szép nagy Európa-térképpel, vonatos témával. A rengeteg kiegészítőnek köszönhetően barangolhatunk Afrikában, Svájcban, északi országokban vagy akár az egész világon is (’Rails and Sails’ különálló játékban), én személy szerint az Európát ajánlom. A játékosok a játék elején feladatkártyákat kapnak, amiket titokban tartanak a többiek elől és a kártyájukon vagy kártyáikon szereplő városokat próbálják összekötni, vasúthálózatot építve. A játék minősége káprázatos, bár nagyobb létszám esetén könnyebben lehet konfrontatív (öten nem is játszanám) és azért van szerencse is a játékban. Nem olcsó mulatság, de nagyon fontos és kihagyhatatlan játék.

4.  Dobble

Ez egy pici kártyajáték kerek lapokkal, rajta szimbólumokkal, mégis maga a szimpla zsenialitás. Mindegyik kártyán van nyolc ábra, és ha bármelyik két kártyát nézed, lesz köztük egy közös forma. Aki ezt a közös formát először megtalálja, az a nyerő. A játékhoz ezen felül tartozik 5, ezen az egyszerű mechanizmuson változtató játékszabály, így megunni sem fogjátok egyhamar. Akár nyolcan is nekifoghattok és nagy valószínűséggel a kisebbek jobbak és gyorsabbak lesznek benne, mint az idősebbek. Ár/érték arányban az egyik legjobb játék, fantasztikus élmény, nagyon könnyű rákapni az ízére. Ha még nem volt szerencsétek hozzá, hamar javaslom kipróbálni/megvenni/játszani!

5.  7 Csoda

Ebben a nagy dobozos, temérdek társasjáték díjjal jutalmazott játékban a játszók az ókori világ hét csodáinak egyikét építik fel. A mechanizmus remekül működik, a játék szép, és nagyon különleges kiegészítők szerezhetők be hozzá. Szeretem benne, hogy legalább annyit foglalkozom a játékostársak mesterkedésével, mint a sajátommal, és rengeteg olyan helyzetet teremt, amikor jó figyelni egymásra. Személy szerint két játékosnak nem ajánlom - nekünk nem jött be -, de ez ízlés kérdése. Két játékosnak ott a ’7 csoda: párbaj’, ami nem mellesleg szerintem a legjobb kétszemélyes társasjáték. Itt pedig a kétoldalú csodatáblák, a véletlenszerű leosztás és a játékos-számonként változó kártyák gondoskodnak a nagy újrajátszhatóságról. Alapmű, modern klasszikus.

6.  Dixit

Ez a darab - bár nem játszható ketten, és hárman sem az igazi szerintem -, az egyik legfontosabb társasjáték, ami ma kapható: csodálatos élmény, igazi drágakő. Fantasztikusan mély utazás és intelligens kaland a fantázia világában, állítom úgy, hogy szerintem nem túloztam. Nagyon meleg szívvel ajánlom mindenkinek, aki nem próbálta volna még, és azoknak is, akik amúgy idegenkednek a társasjátékoktól. A játékszabály egyszerű és könnyen tanítható: adj egy címet a képnek úgy, hogy az nem legyen túl direkt, se túl elvont. A nagy újrajátszhatóságról a változatos kiegészítők gondoskodnak. Ezt a játékot szerencsére nagyon sokan ismerik, sokaknak megvan, jómagam is minden háztartásba/buliba javaslok egyet.

7.  Pandemic

Számomra ez ’AZ’ együttműködésen (kooperáción) alapuló társasjáték, itt ugyanis a játékosok vállt-vállnak vetve, együtt küzdenek meg a játék ellen. Csodálatos alapgondolat, egy igazán letisztult és sallangmentes társasjátékban. Nehezíthető, jó 2-3-4 fővel, nem megfizethetetlenül drága, a játékhossz is nagyon barátságos. Sok különleges kiegészítő is megjelent hozzá - ha bejönne az alapjáték -, sőt a Pandemic: Legacy változattal egy meghatározott forgatókönyvet is végig játszhattok közösen. Amennyiben most ismerkedtek a társasjátékozás világával, kihagyhatatlan darab a Pandemic. Nagyon fontos játék, legyen meg, játsszátok!

Jó játékot mindenkinek!

Én személy szerint nagyon szeretek dobókockával játszani, bizonyos szempontból kicsit egyet jelent számomra a társasozással. Örülök, ha van dobókocka egy játékban, viszont kérdés, hogy a dobókocka szerencsefaktorként jelenik-e meg. Sok játékra jellemző, hogy ha nagyot dob a játékos, akkor jobban jár. Ezt a szerencsefaktort sok komoly játékszerző igyekezett-igyekszik megcáfolni, és bár a dobókockát benne hagyták a játékban, mégis kis „szerencse-tényezővel” dolgoznak. Ez a próbálkozás a mai napig vitára készteti a szakértőket. A listámban igyekeztem olyan játékokat felsorolni, amikben ugyan van komoly randomitás/szerencse-faktor, de szembe mennek a klasszikus „ha nagyot dobsz, nagy baj nem lehet” tétellel. Következzenek tehát a kedvenc dobókockás játékaim!

1.  Qwixx

Ebben a kicsi, absztrakt játékban igyekszünk egy papírra a lehető legtöbb ikszet rakni, de ehhez ideális dobáskombinációk szükségeltetnek. Ez a játék nem szép, igazából nincs is minek szépnek lenni, egy füzetből áll, meg pár dobókockából és egy zseniális szabályból. Szeretem benne, hogy a másik játékos körében is van döntéshelyzetem, kiválóan játszható akár két játékossal, akár öttel. Bár kicsit kidomborodik a szerencse, de a nagy számok törtvénye alapján az fog többször győzedelmeskedni, aki ügyesen valószínűség-számol és tervez. Olcsó és remek játék, mindenképpen érdemes kipróbálni!

2.  Dice Town

Ez a körülményesebben beszerezhető remekmű és egyik kedvenc party-játékom, ami a vadnyugatra kalauzolja meg a szerencsét próbálókat. Van itt minden, ami kell: korrupt sheriff, konzumhölgyek, aranymosás, bankrablás, „balszerencse-doki” és a többiek. A játékoson és kockadobásán múlik, hogy kit látogat meg, és kitől sajtol ki pénzt, vagy klassz tárgyakat. A játék mélysége 3-4-5 játékosnál domborodik ki, amikor az egyenlőséget eldöntő sheriffet korrumpáljuk. Ebből pedig remek hangulat kerekedik ki mindig, ha a Dice Town kerül elő. Szerencsefaktora magas, ahogy a játékélmény is!

3.  Tokió királya

Yahtzee, avagy kockapóker 11.7! A téma: a szuperszörnyek Tokyót és egymást zúzzák. Aki túlél, vagy elsőként 20 győzelmi pontot gyűjt, az nyer. A játék gerince a kockadobás, a játékos dob, majd kétszer újra dobhat, annyi kockát, amennyit akar, a végeredményt pedig használja. Ékegyszerű játék, amit különleges képességkártyák fűszereznek. Érdemes a komoly stratégiai énünket otthon hagyni, mert itt gondolkodni-tervezni nem nagyon kell, a móka a főszereplő. Szeretsz sokat kockázni-kockáztatni és Szuper-mega-kong-alenoid bőrébe bújni? Ez a te játékod lesz!

4.  My Village

No, ez már igen komoly játék, és rengeteg teret ad a tervezésnek. A játékos dönti el-alakítja ki, hogy milyen dobáskombinációk kedvezzenek neki. Van lehetőség a fehér kockák mellett fekete kockákat is használni, bár azok sokkal költségesebbek, ahogy múlik az idő. Egy városka életét vezetik a játékosok, és próbálják az évek(körök) múlását számukra kedvezően alakítani. Itt már nem igazán számottevő a szerencse szerepe, komoly döntéshelyzetek alakulnak ki és hamar kibukik, hogy ki tervezett jobban. Szép és mély játék, s bár nyelv független, hamarosan megjelenik magyarul is, így könnyebben lesz hozzáférhető.

5.  Évszakok

Ennek a játéknak az egyik fő érdekessége a „multi-információs” dobókocka. (értsd: Egy dobókocka több információt is tartalmaz, és a játékos ez alapján dönthet, hogy melyiket használja.) Ez maximum első hallásra bonyolult, a második fordulóra minden letisztul. A főszerep nem feltétlen a dobókockáké, de nem nagyon láttam még más játékban ehhez hasonlót. Ugyan a kockadobás kis véletlenszerűséget – randomitást ad a játéknak, mégsem érzem, hogy a csak szerencsén múlik minden. Egy káprázatosan szép, és minőségi játékról beszélünk, ami ugyan nem könnyen beszerezhető, de ha van lehetőségetek kipróbálni, ne szalasszátok el!

6.  Sztorikocka

Bizonyos szempontból ez egy kakukktojás, de nem szerettem volna, ha lemarad a dobókockás listáról. Nem feltétlenül „társas”-játék (hanem inkább talán „játékos tevékenység”), de egy nagyon fontos és kedves játékról van szó. Sokféle témában, és kiszerelésben megvehető már. A lényege, hogy vannak gyönyörű minőségű dobókockák, minden oldalukon más és más szimbólumokkal, amikkel ha dobunk, egy történetet mesélhetünk el, összefűzve a kockákon előforduló rajzokat, képeket, jelöléseket. Kreativitásfejlesztés, improvizáció és előadáskészség fejlesztés mesterfokon. Szerintem zseniális játék, valóban nem egy szuperösszetett gémer cucc, ahol valaki „nyer”, és (tudtommal) nem rendeznek belőle világbajnokságot sem, viszont az arra fogékonyaknak felejthetetlen élményt adhatnak a sztorikockák.

7.  Las Vegas

Bizonyos szempontból ez a kedvenc kockajátékom. És szerencsejátékom is. És családi játékom is. Itt teljesen relatív, hogy mi számít jó dobásnak, ez csak attól függ, hogy melyik casinóhoz mennyi pénz van rendelve. A téma magával hozza a szerencsefaktort, de egyáltalán nem zavaró. Kicsi csipkelődő a másik helyére való betolakodás és a játékos rengeteget dob kockával. Szeretem, ahogy a játék megoldotta, hogy bár szerencsejátékról van szó, de nem veszíthetünk pénzt, maximum nem nyerünk annyit, mint a többiek. Elképesztően egyszerű játék, három játékostól fölfele mindenkinek nagy szeretettel ajánlom.

Jó játékot!

Képek: