A társasjátékos ajánló

Társasjátékos archetípusok

2019. október 29. - mitjatsszunk?
te_melyik_jatekos_tipus_vagy_1.png
A játékos archetípusokkal nem csak a pszichológia, de a marketing szakma, oktatásügy és a gamification (játékosítás) is előszeretettel foglalkozik, hiszen az emberek játék közbeni viselkedése alapján fontos következtetések vonhatóak le.  Vajon Te milyen vagy olyankor, amikor ellazulsz, s így betekintést engedsz magadba játékostársaid számára?


Számos megközelítési szempont létezik, mi most a The Cardboard Republic csapatának hat pontból álló társasjátékos listáját vesszük górcső alá.

A karakterek részletesebb leírásait magyar nyelven ITT találod. (Ezt is mi írtuk. ;)

2.png1. A TAKTIKUS játékos igazi tábornok. Az a fajta éles fókuszú, tervező elme, aki azért játszik, hogy az agyát csiszolja, taktikai készségeit fejleszthesse, és számára az egyetlen elfogadható befejezés, ha tervei végül úgy simulnak egymásba, mint tökéletesen kattogó fogaskerekek. Számukra tökéletesek a hosszabb távú tervezést igénylő, erőforrás-managementet használó vagy küldetés-típusú játékok, a szerencsejátékokat pedig messziről elkerülik...

1.png2. A többi játékos típustól eltérően a SZOCIÁLIS résztvevő nem a játékot magát élvezi, hanem a közösségével, barátaival együtt töltött időt. Magát a játékot természetesen szereti, de úgy kezeli, mint sokan mások az alkoholt: tökéletes társasági eszközként, ami összehozza a társaságot. A “szociális” típusok úgy tekintenek egy meccsre, mint a beszélgetések közti idő elütésének eszközére, ezért gyakran el is kalandozik a figyelmük...

3.png3. A legfontosabb számodra, hogy egy játékban mélyen átélhető, látványos történet fogadjon? Imádsz izgalmas karakterek bőrébe bújni? Akkor a személyedben egy vérbeli ÁTÉLŐ típusú játékost köszönthetünk, aki azért játszik, hogy a hétköznapi életének kereteiből kibújva valami kalandos, váratlan, fordulatos élményben lehessen része..

4.png4. A FENEGYEREK archetípusú játékos minden játékfejlesztő álma, ugyanis ha egy játékban vannak még észre nem vett kiskapuk, vagy ‘hackelhető’ részek, azt Ő pillanatok alatt észreveszi. Igazi kihívásokat kereső, lázadó karakter, aki azért játszik, hogy megtapasztalja és megkeresse egy játék határait... 

6.png5. Ujjai között pillanatok alatt tornyok, épületek, városok, világok formálódnak, bizony, Ő az ÉPÍTÉSZ. Az ilyen játékos lassan, megfontoltan, mindenre kiterjedően alkotja meg, és fejleszti játékos gazdaságát, és szereti ha fizikailag is megépül előtte valami, tehát a játék látványában is támogatja szellemi törekvéseit...

5.png6. Ha a “Taktikus” játékos tábornok, az ÖKÖL a háború ura. A többi játékok vérére szomjas, igazi konfrontálódó, harcos versenyző típus. Számára a legrövidebb út a győzelemhez, ha a többieket kiejtheti a játékból, és ha egy helyzetben döntenie kell, hogy adjon vagy elvegyen, Ő biztosan az utóbbi utat választja...

Tovább

Dömping (Társas-tárca)  

games15-640x425.jpgTöbb ezer társasjáték jelenik meg minden évben, több száz magyarul megjelenő cím...őrület. Sokak szerint mindez csak egy óriás lufi, másoknak kísérlet, még többeknek üzlet. Ipar.

Az elmúlt öt évben a növekedést exponenciálisnak éreztem. A hazai kiadók egymásra licitálva ontják a jobbnál jobb a bejelentéseket, sok játékboltban egyre szélesebb polc harcol ki létjogosultságot.

Nehéz, kihívás naprakésznek lenni társasjátékos témakörben, árnyalódnak a vásárlói döntések is, hisz sokkal nagyobb kínálatból választhatunk.

A növekedés a számok minden tekintetében mérhető. Kilogramm, centi, forint. Igen, a Gloomhavenre is gondolok. Bőven az eddigi lélektani határ fölött van és ez sok mindent jelent. Emlékszem arra amikor anno megvettük itthonra a Cavernát... a pénztárnál szinte maga Deák Ferenc kérdezte tőlem: „Biztos vagy a cserében?” Mára már régi, biztos bútoreleme ez a „nagy doboz” a büszkeségpolcunknak.1112.jpg

A dömpingben könnyebb eltévedni, könnyebb "jobbat" találni, a hazai kiadók mintegy szűrői is a magyar piacnak, hisz amit behoznak magyarul az juthat el igazán széles rétegekhez. Emellett biztonságos külföldi címek, hazai szerzők munkái egyaránt teret kapnak, ez is öröm.

Szerzőként fáj a dömping. Inflál. Már nem olyan nagy dolog egy játék, félést hoz hogy már csak "belefér" kategória a munkád, amin olyan sokat dolgoztál. Akárki kiadhat játékot, sokan ki is adnak szerencsére! Egy újonnan induló, ismeretlen játék sorsa azonban mindig törékeny. Lehet szerencséje lesz, lehet nincs szüksége szerencsére. Lehet hype-ot kap, lehet hogy díjat. Polcot, vevőt, Kickstart kampányt, újrakiadást, disztribúciót, youtube videót, Akció!-s árcédulát, folytatást, kiegészítőt, javított kártyacsomagot, dedikálást vagy esetleg minden társasjáték legnagyobb álmát: játékos asztalt, esetleg kezeket. amik örömmel játszanak vele. Csillogó szemeket. Dömping ide, vagy oda…

 

Igen? És... Társasjáték

Avagy Zoli új társasjátékáról

igen_es_doboz_01.jpgBlogunk alapítójáról Győri Zoliról sokan tudjátok, hogy nem csak remek előadó, de társasjáték tervező is. Most pedig egy fantasztikus hírrel érkeztünk, ugyanis Zoli második társasjátéka szeptemberben már a Ti polcotokon ott ott figyelhet!

Tudsz úgy ásítani, hogy senki se vegye észre?
Szoktál a kukába célba dobni a szeméttel?
Ha akciófilmet forgatnál, kérnél dublőrt magadnak?

Ehhez hasonló kérdéseket kapnak az IGEN? És... játékosai, amikről meg kell tippelniük, hogy azok a társaság hány tagjára nézve igazak. A résztvevők így a menetek 20-30 perce alatt nem csak pontjaikat gyarapítják, hanem egymásnak is teljesen új oldalait fedezhetik fel. A fejlesztőknek pedig ez az elsődleges célja a játékkal: egyszerre mély és szórakoztató időtöltést biztosítani, ami nem csak rengeteg közös nevetéshez vezet, de beszélgetésindítónak is kiváló akár baráti társaságok, akár családok vagy párok számára.

Szeretnéd előrendelni 20% kedvezménnyel? KATT!gyzoltan-portre2.jpg

Zoli IGEN? c. társasjátéka ugyanis tavaly (2018-ban) egyszerűségével és univerzalitásával szerzett magának komoly rajongótábort, ennek folytatásaként jelenik meg idén ősszel IGEN? És... címmel az eredetitől függetlenül is játszható partijáték. A folytatás az eredetihez hasonlóan rengeteg nevetést ígér, miközben a játékosok még több meglepő érdekességet tudhatnak meg csapattársaikról.

Nagy büszkeség a számunkra, hogy az IGEN? folytatást kap, és nagyon örülünk a játék sikerének ami az utóbbi évek legtöbb példányban eladott, magyar fejlesztésű társasjátéka lett.

Játékbemutató videónk az alap IGEN? társasjátékról: https://www.youtube.com/watch?v=fF-c79DmS60&t=43s

Itt egy remek játékpartyt is láthattok a Fun With Geeks csapatával:
1. rész https://www.youtube.com/watch?v=UmqJUTFIZLg&t=380s
2. rész https://www.youtube.com/watch?v=FvMlm7JZhgY

A Gémklub bemutatója az IGEN?-ről: https://www.youtube.com/watch?v=MuYnTUBKCfA&t=61s

A blog újjáélesztése

Bizony, erre senki sem számított, de megtörténik: Újjáélesztjük a cikk-szerű, blogos írásainkat, és ezentúl nem csak videóban de blogbejegyzésekben is mesélünk majd nektek a társasjátékokról! :)  

img_7835.JPG

#ÖrülünkVincent #társasjáték #játszaniszexi #mitjátsszunk

▶ Gyere és nézz körül a többi csatornánkon is:
Facebook:
https://www.facebook.com/mitjatsszunk
Instagram:
https://www.instagram.com/mitjatsszunk
Patreon:
https://www.patreon.com/mitjatsszunk
Weboldal:
http://www.mitjatsszunkblog.hu

7 Nagy Esseni Játékélményem

1478767275.pngIdén is sikerült eljutnom az Esseni társasjáték-börzére, amin rengeteg nemzetközi kiadó képviselteti magát. Ekkor Németországban összegyűlik a szakma és ipar apraja nagyja, hogy egyszerű kifejezéssel „jelen legyen”; megmutassa magát egymásnak és közönségének, és kipróbáltassa és árulja a játékait. Igyekeztem a lehető legtöbb játékot kipróbálni, ám ez a résztvevők elképesztő száma és a tömeg miatt erősen korlátozott volt. Nem egy játék teszteléséhez volt kígyózó sor, de talán az ügyes helyezkedésnek hála azért odajutottam pár egészen remek darabhoz. Következzen ezek közül hét:

img_7661.JPG1. Transatlantic

Mac Gerdts (Concordia, Navegador, Antike) játéka a (gőz)hajózás hőskorába repít vissza minket, a XIX. század-fordulóra, amikor nagy nemzetközi hajótársaságokként igyekszünk a lehető legtöbb hírnévpontot gyűjteni. Ehhez gőzösöket adunk-veszünk és igyekszünk magunkat a lehető legügyesebben pozícionálni az óceánokon. A mechanizmus a Concordiából ismert kártya menedzsment, nagyon szépen ráültetve a témára. Engem meglepett, hogy Mac kidobta a térképet a játékból, amit eddig szinte minden művében használt. Négyen szabálymagyarázattal kellemes két óra volt a játékidő, összességében elmondható, hogy egy gyönyörűen illusztrált euró típusú gazdasági játékot volt szerencsém kipróbálni.

img_7602.JPG2. Trol

Ebben a hangulatosan illusztrált játékban egy troll klán vezetői lehetünk, akik éhesek és vadászatra mennek. A prédák azonban trükkösek és sokszor több klán összefogására lesz szükség, de mivel trollokról van szó, nos lesznek meglepetések – már ami az összefogást illeti. Az elején kicsit szkeptikus voltam, mert nem igen szeretem a „többiekkel kitolós” játékokat, de itt parádésan működik a trollkodós hangulat különleges a troll-képességekkel és egyedi dobókockákkal. Kis kooperációk alakulnak ki, legalább annyiszor szurkoltam egy kolléga sikeres dobásának, mint hogy rontsa el. Hamar berántott ez a mélynek nem igazán nevezhető hangulat, és nagy örömmel vettem meg egy példányt, hogy itthon is trollkodhassunk.

img_20170927_194713.jpg3. Rajas of the Ganges

Az indiai témára azonnal felkaptam a fejem, pláne amikor játékmechanikai infókat hallottam. A játéktábla szélén egymás mellett fut a győzelmi pont és a pénz-sáv egymással szemben, a játék végét az váltja ki, ha egy játékosnál ez a két gyűjtött érték összeér. És csak annál számít a pont, akinél összeért. Plusz gyönyörű dobókockák, kockalehelyezési rendszer és autentikus látvány. Dennis Lohausen illusztrátor munkásságát én szeretem, van valami képregényesen mesés a képi világában, ami szememnek és szívemnek egyaránt kedves.

img_7577.JPG4. Majesty: For the Realm

A Splendor készítőjnek idei játéka elsősorban külcsínével vonzott, de most már játékélményével is. Kifejezetten parádés művet ismertem meg a Majesty-ben, melyben egy kis falucskát töltünk meg különféle középkori figurával, úgy hogy a legtöbb győzelmi pontot/pénzt csikarjuk ki a helyzetből. Vitathatatlan, hogy nem életem legmélyebb játélménye, de családi játék kategóriában bőven megvan benne az a mélység, hogy bármikor szívesen újra játszanék vele, sőt venném meg, amint tudom. Kicsit hajaz a Century – Fűszerút című remekműre, de egy remek játékra hasonlítani nem bűn, szerintem.

img_7693.JPG5. Meeple Circus

„Na most már, hogy sokféle társasjátékos fa alkatrészt gyártanak, valakinek eszébe jutott, hogy milyen vicces lenne ezeket ügyesen egymásra pakolgatni.” – Gondoltam magamban orvvul. Valójában igazam volt, de a Meeple Circus ettől függetlenül egy káprázatosan szórakoztató családi játék. Nagyon fáradt voltam már, amikor asztalhoz kerültem és nagyon felvillanyozott az élmény. Az egyik kedvenc családi-ügyességi játékom lett, parádés hangulat kerekedett pillanatok alatt a porondon, akarom írni, asztalon. Ha van valakinek érkezése kipróbálni kisebbekkel-nagyobbakkal, mindenképpen ajánlom. Ez nagyon nem „szőröstökű gémereknek” való játék, de akár iskolai környezetben, akár táborban, akár otthon nagyon szívesen játszanám.

img_7711.JPG6. Merlin

Stefan Feld az egyik kedvenc szerzőm, ha egy üres dobozra írná rá a nevét, az is érdekelne. Most azonban a külön is parádés játékokat jegyző Michael Rieneck-kel karöltve dolgozott a családi játékokat preferáló Queen kiadó gondozásában. Amint lehetett kipróbáltam és bár kicsit kitárgyaltnak érzem az Athur király mondakört, a téma itt nagyon szépen simult a mechanikákra. Természetesen rengeteg mindet lehet csinálni, vannak árulók, központi dobókocka-mechanizmus, a látvány szép, nem csalódtam. Nem Feld legjobbja, de hamar feledtette velem a tavalyi Jorvík okozta keserű szájízt.

pic3212934_md.jpg7. Hexpanse

A legnagyobb örömmel írom, hogy egy hazai fejlesztésű játékot sikerült kipróbálnom Essenben és bár a külcsín elsőre megnyert, magával ragadott a játélmény is. A Hexpanse alapjáraton egy alaposan felturbózott „ötödölő”, de olyan mennyiségű extra képesség és lehetőség lett belepakolva, hogy az első bemelegítő játék után felrobbant a fejem. Szerintem ketten is parádésan működik (sőt), mi hatan ültünk az asztal körül és erősen taktikusnak érzetem. A látványt külön dicsérném, a frakciók abszolút egyedi dizájnt kaptak, ami egy alapjáraton absztrakt játéknak nagyon jól áll.  

Remélem, hogy a listában szerepló játékok előbb utóbb (akár magyarul is) elérhetőek lesznek itthon kiskereskedelmi forgalomban is.

Jó játékot!

Fresco Élménybeszámoló

fullsizerender_1.jpgA Queen társasjáték kiadó játékai számomra egyet jelentenek a "remekül tematizált családi játék" kategóriával. Szerintem ügyesen találják el azt a kényes egyensúlyt, hogy viszonylag könnyen tanítható „kapujáték”-ok legyenek a ritkábban játszók számára, de a tapasztaltabb játékosok is megtalálják bennük a kívánt játékmélységet. A most tárgyalt játék a kiadó egyik (ha nem a) legjobban sikerült ék-köve: a Fresco.

A játékban festőművészek bőrébe bújunk, akik rekonstrukciós munkákban vesznek részt, mindeközben portrékat festenek, színeket kevernek. Érdekesnek hangzik? Az is!img-7504.JPG Az alábbi pontokban szedtem csokorba a gondolataimat a játékkal kapcsolatban:

  • Azon túl, hogy alapból egy elég szép játékról beszélünk, külön szeretném megdicsérni a gyönyörű dobozbelsőt. Arra rendkívül kevés kiadó fordít energiát, hogy már a játék előkészítése is hangulatos legyen. Konkrétan egy tér és egy műterem elevenedik meg előttünk, ezt nagyon szerettem.
  • Elképesztően erős a témája! Nem érzem alibinek a témát a mechanizmusokon, a Fresco-ban valóban központi szerepet kap a festészet flowja. Tényleg festőnek érzem magam, aki miközben szépíti a katedrális homlokzatát, azért ügyesen helyezkedik, kalkulál a koránkeléssel és a festékárakkal. Szépen épül egy világ, amibe könnyű volt belekerülni.
  • Ez a játék a családi kategória "teteje". Bizony komoly taktikai döntéseket hozunk, sokszor előre tervezünk és bizony nem hiába van feltüntetve a 10+ éveseknek szóló korhatár. Nem ajánlom kisebbeknek, mert azért pontokon kemény szellemi kihívás elé állíthat a játék. Nem „gémer” kategória, de szerintem családi játékhoz képest, meg lesz dolgoztatva a szülők figyelme és taktikai érzéke is.
  • Fontos megjegyezni egy apróságot: színvakoknak vagy színtévesztőknek ez a játék maga lehet a kínszenvedés. Sok játék megoldja a színkérdést valahogy, itt erről szó sincs. Színes fakockákkal van jelölve a festék, nincsenek szimbólumok. Ha valaki erre érzékeny, annak nem ajánlom a Fresco-t, mert esélyes, hogy kínlódás lesz belőle, mindenki más azonban imádni fogja a színkavalkádot!img-7505.JPG
  • Hihetetlen, de két játékos esetén gördülékenyen működik a fiktív harmadik játékos! Ez majdhogynem példátlan, nálam a feleségemmel ez akár kizáró tényező tud lenni - nem szívesen lépünk valaki helyett -, itt azonban mélyen indokolt és könnyű az alkalmazása. Három-négy fő esetén Leonardo-ra (a fiktív harmadik játékos) nincs szükség, de "vele" ketten is tökéletesen működik a játék.
  • Remek kiegészítő modulok tartoznak a játékhoz. Az a példány, amit teszteltünk, három mini kiegészítő modullal érkezett, amik nagyon szépen variálhatóak és beépíthetően a játékba. Működik nélkülük is, de harmadik, negyedik játéknál már bizony jót tesznek az újrajátszhatóságnak.
  • Nagyon jól működő autobalansza van. Nem szeretem azt érezni a játék közben, ha valaki elhúzott a pontokkal és szinte utolérhetetlen, itt azonban minden vezetés esetleges, ugyanis az választ "ébredési időpontot" először, aki leghátul van pontügyileg. Ez a megoldás nagyon ügyes és nagyon fontos.img-7508.JPG

A Fresco ma már klasszikusnak nevezhető, komplex családi játék, amit nagyon szívesen ajánlok minden háztartásba, ahol nyitottak a mély és különlegesen jól tematizált játékélményre.

A cikk létrejöttéhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a játéktenger.hu oldal. Ha a Fresco-hoz hasonló remek játékokat kerestek, mindenképpen ajánlom a szörfölést az oldalukon, számtalan remek játékkal találkozhattok!

Jó játékot mindenkinek!:)

7 Bosszantó Társasjáték Kiadói Hiba

fashion_sustainability_and_the_misplacement_of_shame_notjustalabel_700944632.pngAzon túl, hogy „adjanak ki jó játékot”, számba vettem, hogy mik azok az „apróságok”, amik bizony elő szoktak fordulni és adhatnak fanyalgásra okot. Kellemetlen lehet még, hogy egy játék sérülten érkezik, de ez legkisebb mértékben a kiadó hibája, inkább a futárszolgálaté, vagy azé a fránya padlóé, ami hajlamos nekimenni dolgoknak. Tegyük fel, hogy egy jó játék sértetlenül jut el hozzánk, DE…

1. Lehetetlen dobozméretek

Az egyediség zászlaja alatt, olykor semmivel nem kompatibilis dobozméretek tudnak megjelenni, ami főleg, annak akinek több, mint 10 játéka van otthon, és szeretné csoportosítva tartani, minimum bosszantó. Az a pár centi már nagyon sokat tud számítani, amikor egy új játékot nem lehet a többihez rakni, kilóg, pont nem illik közéjük, mert sikerült olyan egyedi, még sehol sem látott dobozméretet használni, amit még soha sehol azelőtt. Lelkesen támogatnám a kezdeményezést, hogy legyen egyezményesebb, standardizált a dobozméret társasjátékoknál.

2. Fals játékidő és játékosszám-információk a dobozon.

„Pedig rá volt írva, hogy nyolcan is játszható…”, „A dobozon az volt, hogy fél óra játékosonként, pedig hárman, vagy öt óra volt…”. Igen, itt is elsősorban a játékipar marketing-gépezetének árnyoldala vetül ránk, sokszor egyszerűen nem írhatják rá az igazságot a társasjáték dobozra, mert úgy sokkal kevesebben vennék meg. Sokszor előfordul, hogy nem igazán jó egy játék ketten, de egy kisebb szabálymódosítással beleszuszakolják a két fős lehetőséget, vagy éppen a 8 játékos lehetőséget egy olyan játékba, amiben alapból sokat kell várni a másikra. A játékidő pedig egy nehezen kalkulálható dolog, nem lehet megszabni valakinek, hogy pontosan mennyit agyaljon egy játékon, de sokszor történik komoly alul-lövés az idővel. Gyakran érdemes a dupláját számolni a dobozon feltüntetetthez képest.

3. Nincsenek kép magáról a játékról a doboz hátoldalán.

Nagy dolog, ha egy játéknál működik a dizájn-marketing és szívesen leveszem a polcról. Leveszem, mert kíváncsi vagyok, mi van benne, mit ígér a játék. Megfordítom és valami érthetetlen okból kispórolta a kiadó azt a nagyon lényegese információt, hogy ’effektíve’ mi van a dobozban. Mit veszek meg? Hogy néz ki a játék kipakolva? Vagy olyan ronda minden, hogy nem vállalták be? Ha Zsákba macska a játék neve, akkor értem a hozzáállást, de ritkán van erről a játékról szó. És kínomban zörgetni kezdem a dobozt, hogy talán kocka is van benne, de lehet, hogy csak egy pakli kártya? Ezt a nevetséges alul tájékoztatást nem szeretem, azonnal teszem is vissza a polcra az ilyen játékot.

4. Nincs feltüntetve a szerző

Érdekes, de ez abszolút modern társasjáték követelmény, hogy kinek a nevéhez kötődik a játék. Még ha egy 'egyszeri' szerző, senki se hallott róla - és kiejthetetlen szláv nevű ipséről van szó, akkor is. Mindig legyen feltüntetve a szerző, ne itt szégyenlősködjünk. Sokkal profibbnak tűnik minden. Sokszor találkoztam már (közepesen ígéretesnek tűnő) játékokkal, amiket kénytelen voltam forgatni, kerestem, kutattam, hogy ki tervezte, de semmi. Döntő többségben ez a borítón szokott szerepelni, jobb esetben ízlésesen kisebb, díszes betűtípussal.

5. Üres a doboz

… vagy legalábbis üresnek tűnik. Tapasztaltabb társasjátékosok találkozhattak már azzal a kókasztó élménnyel, amikor egy „nagy” egészestés dobozt kibontva találunk benne egy hajtogatott papír „inzert”-et (ami a különböző elemek szétválasztására szolgáló alkatrész-csoportosító rendszer), alkatrészekként pedig egy pakli kártyát, pár fa elemet, esetleg tokent, ami, mint hajó a tengeren hánykolódik a hatalmas, túlméretezett doboz alján. Nyilvánvaló marketingfogás volt a „nagy doboz”, hogy több pénzt el lehessen érte kérni a játékért – egy kártyapakli dobozért ritkán ad ki valaki tízezer forintot, egy nagydobozért szívesebben. Ha már kevesebb az alkatrész, ízlésesebb lenne egy erre a célra megtervezett inzerttel csillapítani az ellenérzést.

6. Hiányoznak alkatrészek

Tudom ez nem elsősorban kiadói probléma, hanem gyártói, de ez simán a kiadó felelőssége és az igazsághoz hozzá tartozik, hogy többnyire szívesen orvosolják is a felmerülő panaszokat, mindemellett meglepően gyakori jelenség. Mivel nem gépi szortírozás van a legtöbb gyárban, hanem (ki tudja mennyire megfizetett) nénik-bácsik kézi erővel számolgatják a különböző alkatrészeket és ebből adódóan, többször hiányoznak alkatrészek. Fa kockák, matricák, bábuk, tokenek esetleg egy nyelvfüggő pakli meg nem megfelelő nyelvű, ha egyáltalán megvan. Ezek többnyire nem „nélkülözhetetlenek”, de egy 10-20-30 ezer forintos játéknál ez nagyon kellemetlen jelenség. Tudom a LEGO gyárak más költségvetéssel dolgoznak, de ott nem nagyon hallottam még hiányzó alkatrészekről.

7. Silány alkatrészek

Gyakran már az nagyon beszédes, hogy maga a doboz milyen érzetet kelt, de nagy mértékben  meghatározza a játékélményt az alkatrészek fizikai minősége, hogy milyen érzés kézbe venni egy kártyát, egy táblát, egy bábut. Azért az nagyon elkeserítő, amikor egy sokezres játék esetében találkozunk sorjás kártyával, púpos játéktáblával, pontokon letört faelemekkel, és még ki tudja milyen borzalmakkal, amik azért elvesznek a játékélményből. Az is előfordul, hogy minden alkatrész kifogástalan minőségű, de egy kellemetlen félrefordítás, vagy elírás borzolja a kedélyeket.

+1. Csúnya a játék

Ez nagyon ízlések és pofonok kérdése, de mindenképpen jelezném, hogy nagyon sokat számít a külcsín, az esztétikum. Az erre való igényesség szerintem már alapkövetelmény. Borzasztó látni, hogy meglepően termékeny kiadók mennyire nem veszik a fáradságot, hogy az amúgy kiváló játékaiknak korszerű megjelenést adjanak. Ha szabad általánosítanom, sok német származású játékra férne rá egy komoly „ráncfelvarrás”.

Jó játékokat mindenkinek!

7 Remek Egyedül Játszható Társasjáték

997.jpgIgen, a cím nevetséges kicsit, hiszen –kérdezhetitek-, hogy lehet egy TÁRSASjáték EGYszemélyes? Pedig nem is kevés játék közül tudtam válogatni. Sokakban fel sem merül, hogy egyedül játszanak, de bizony gyakran felmerül igény, hogy egy társas biztosítson egyszemélyes játéklehetőséget is. Az utóbbi években számos játék jelent meg így, vannak olyanok is, amik CSAK egyedül játszhatók, de többnyire azért még mindig több játékosra optimalizált alkotásokról van szó, amikhez hozzátoldottak egy „egyszemélyes” lehetőséget, többnyire bravúrosan. Van tehát bőven élet a pasziánszon és a klasszikus szoliter/remetejátékokon túl.

Következzen 7 parádés egyedül játszható játék!

pic1513328_md.jpg1. Friday

Ebben a csak és kizárólag egyedül játszható, kedves kis túlélő játékban egy lakatlan szigeten Robinsonként próbáljuk meg fejleszteni hősünket, hogy legyen ellenállóbb a viszontagságokkal szemben. Nem egyszerű a helyzet, ha rossz a lapjárás, ráadásul jönnek a kannibálok, vadállatok, és egyéb fenyegetések. Közben persze hősünk öregszik is, és jó esetben gyűlnek a képesség-kártyái. Nagyon jól működik a pakliépítő mechanizmus, és a kedves illusztrációnak hála egyedül is hamar megjöhet a hangulatunk ehhez a játékhoz.

pic2257657_md.png2. Onirim

Ebben az első sorban egy főre fejlesztett, de akár ketten is játszható, egyedi hangulatú, kooperatív kártyajátékban a játékos(ok) a rémálmok világából próbál(nak) kimenekülni. Ehhez meg kell találni a kivezető ajtókat, de a helyzet nem egyszerű, mert könnyen jönnek a veszedelmes, fránya fekete kártyák is. Ha pedig nem vigyázol, elnyel a sötétség és nincs többé kiút a bizarr álomvilágból. Az Onirimet kevesen ismerik, pedig könnyen elsajátítható, igazán különleges játék, így mindenképpen ajánlom kipróbálásra!

pic1790789_md.jpg3. Caverna

Több szempontból is magasan az egyik kedvenc játékom, rengeteg stratégiai lehetőséget rejt és nem utolsó sorban kiváló egyszemélyes játék is. Bár pár mezővel kevesebb érhető el a szóló játékban, de ugyanolyan tökéletesen működik, mintha ketten vagy többen játszanánk. Elsősorban gyakorlásként szoktam játszani az egyszemélyes Cavernát, mert bőven van hova fejlődni. Érdekes, hogy több Uwe Rosenberg játék működik jól egyedül, megemlíthettem volna a Le Havre-t, az Agricola-t, vagy a Feast for Odin-t is.

pic3113106_md.jpg4. Szüret (Avenue)

Nagyon érdekes ebben a játékban, hogy szinte ugyanolyan egyedül, és akár tizenketten is játszani! A játékmenet során ugyanis a játékosoknak semmi, de semmi interakciójuk nincs egymással, mindenki a saját maga utacskáit rajzolgatja, ergo tökéletesen játszható egyedül. A felforduló útkártyák meghatározzák az utak ívét, amit a játékos a saját papírjára rajzol, de azt már mindenki maga dönti el, hogy a lehetséges utat hova pozícionálja. A cél összekötni a szőlőfürtöket a véletlenszerű sorrendben kihúzott présházakkal, ami sokszor nem is olyan egyszerű! Messze a legkönnyedebb játék a listán és hála a magyar kiadásnak immár könnyen beszerezhető is, meleg szívvel ajánlom tehát kipróbálásra a Szüretet.

pic3163924_md_1.jpg5. Scythe

A Scythe sok szempontból az egyik legjobb társasjáték, ami most kapható a piacon, és igazából csak hab a tortán, hogy egészen parádés egyedül játszható rendszere is van: az Automa. Hihetetlen, hogy egy alapvetően harci hangulatú, de domináns gazdasági rendszerrel megáldott játékból ilyen frappánsan ki sikerült hozni az egyszemélyes élményt. A szerzőnek nem az első bravúrja ez, a nagy kedvencem a Viticulture Essencial Edition-ban is jól működött, és itt is kifogástalan élmény. Az alapjáték rajongóinak külön ajánlom a kipróbálást, persze egy 5 fős „terület uralós” banzáj-hoz nem fogható, de nem is az a célja.

pic906495_md.jpg6. Lord of the Rings: The Card Game

Szerény véleményem szerint az egyik (ha nem a legjobb) ’A Gyűrűk Urás’ társasjáték. A ’War of the Ring’ se semmi, de engem ez a mű rántott be elementáris erővel ebbe a végtelenül gazdag és izgalmas világba. Az LCG (Living Card Game) mechanizmus tökéletes választás, és bár szerintem ketten az igazi, de egyedül is simán hozza a kötelezőt (véleményem szerint nehezebb egyedül). A szereplők, a kalandok egész hada, a gonosz nyomasztó fojtogatása, a könyvekből vett idézetek, festményszerű illusztrációk, esszenciális Gyűrűk Ura játélmény, két, vagy akár egy kalandornak egyaránt.

pic1083380_md.jpg7. Mage Knight Board Game

Vlaada Chvátil mester fantasy all-in játéka hatalmas szellemi merítés, annyi mechanizmus van benne, mint három másik játékban összesen. Szerintem maximum ketten jó, és zseniális egyszemélyes játék. Küldetések, pakliépítés, dinamikus fejlődési rendszer, letisztult harcrendszer varázslatokkal, szövetségesekkel és még hosszan sorolhatnám, szerintem magasan a legteljesebb egyszemélyes játékélményt nyújtja, így nagyon könnyű elveszni a Mage Knight világában. Figyelem! Az összetettséghez jut szabály bőven, tapasztaltabb, komplex játékokon edződött játékosoknak ajánlom elsősorban, illetve nem utolsó sorban fantasy rajongóknak.

Jó játékot mindenkinek!